Megvolt az első disznóvágás a szezonban! Ezen a disznótoros hétvégén megkíséreltük bemutatni a disznóvágás egyik leghálátlanabb mozzanatát, a bélkaparást!
Mit ne mondjak, ilyesféle “sikerre” számítottunk! 🙂 Gusztustalan és rettentően büdös! Legalábbis az elején…
Ma még talán üres, de holnaptól MINDEN másképp lesz! Nincs mese! Életünk lőcsös kocsija döcög előre a rögös úton…
Szinte most volt, hogy márciusban elpakoltuk a teknőt, az üstöt, és máris kezdődik a 2014-2015-ös disznótoros szezon!
A disznóvágástól bármennyire is menekültem volna előle mégis az életem részét képezte egykor, és bizonyos szinten a részét képezi ma is, hiszen blogbejegyzés formájában úgy terítem ki életem élményeit az oldalra, mint ahogy édesapámék terítették ki a malacot az állványra a bontás előtt.
Az idő múlását, a gyermekből felnőtté cseperedést a disznóvágások sorozatával is jellemezhetjük...
Véres lakoma Minden felhizlalt malac életében elérkezik az a pillanat, amikor létének fonalát egy hideg éles penge egy jól irányzott szúrással megszakítja.
A disznóvágás napja egyszerre a vigasság és a bánat napja a gazda és annak családja számára...
Egy böllér memoárja – VérMesék! A reggel még mindig nyirkos, hideg, szóval határozottan tél van, ideális nap egy disznóvágáshoz.
rőt merítünk egy borzongató pálinka húzóra történő elfogyasztásával, majd magunkhoz vesszük célszerszámainkat és elindulunk az ól felé...
Ez Zsír! Mifelénk a malacot takarékkönyvként tartják számon, mert a belefektetett energia és pénz az utolsókig megtérül. A disznónak kevés olyan porcikája van, amiből az ember ne húzna hasznot.
A malac zsírja sokak számára nem jelent kisebb értéket a húsánál. Déli tizenkét óra, az asztalon kemencében sült kovászos-burgonyás kenyér fehér házi sertészsírral és tepertőkrémmel…
Kolbászban a gazdagság Spanyolországban járván megkóstoltam a chorizót, de az ízét már szinte elfelejtettem…
A bécsi adventi vásár bódéiban kínált bratwurst a fények és a forró puncs mellett halvány emlék maradt…
Gyermekkori emlékeim egy disznóvágásról Nagyon szépen köszönjük szépen Nagy Gábornak az alábbi szórakoztató bejegyzést
“Engedjétek meg gyermekkori élményem megosztását a disznóvágásról: Disznóvágáskor, már napokkal a gyilkosság...
Megszólal az ébresztő, nincs mese, kelni kell. Az utolsó nyújtózkodás közben arra gondolok, hogy mennyire jó lett volna még aludni egy kicsit.
Kinézek az ablakon, hogy felmérjem, mennyire vastagon kell ma öltözködni. Nincs kedvem a disznóvágáshoz! Sok lesz ma a munka…
Minden magyar embernek volt már élménye a disznósajttal, még annak is, aki a disznótoros finomságok láttán és hallatán fintorogva menekülőre fogja. Hogy „hol volt, hol nem volt” az a bizonyos találkozás? Hát bizony a mesében. Talán az olvasó is örömmel emlékezik vissza A kis gömböc meséjére.
Amely történetben abból a bizonyos kurta farkú kismalacból nem marad semmi egyéb tavaszra a padláson csak a gömböc, ami nem hagyja, hogy …