A tiltott disznóvágás – avagy feketevágás – nehéz korszaka
A disznóvágás szinte hétköznapinak számító esemény a vidéki családok életében, és el sem tudjuk képzelni, hogy voltak olyan időszakok, amikor ezért akár négyévnyi börtönbüntetés is járhatott. Pedig létezett ilyen; az 1950-es években szigorú engedélyeztetéshez kötötték a disznóvágást, az engedélyt pedig nem kaphatta meg bárki, sőt, leginkább senki, azaz szó szerint betiltották a vidéki élet egyik elmaradhatatlan tevékenységét, és 400 ezer embert ítéltek el az úgynevezett „közellátási bűncselekmény” vádjával 1948 és 1953 között.
A Tanú, Bacsó Péter zseniálisnak könnyedén nevezhető filmje hűen ábrázolja ezt az időszakot, és a tiltott disznóvágás is megjelenik benne; aki látta, vagy épp átélte ezt az időszakot, az tudja, miről lesz szó az alábbiakban.
Az 1950-es évek a háború utáni nehéz gazdasági helyzet és a fokozódó hiánygazdaság időszaka volt, a vidéki családok pedig – a fenti tiltást megkerülendő – titokban vágták le a disznót, és így teremtették meg a család hús-, kolbász- és zsírkészleteit. Ahogy a Tanúban is láthattuk, a folyamatot valamilyen módon el kellett rejteni a kíváncsiskodók elől; a filmben hangosan énekeltek, de más, ház körüli munkák zajaival is el lehetett fedni a disznótor hangjait.
Hazánkban évezredes hagyomány a disznóvágás – feljegyzések szerint 1051-ben I. Endre 2000 sózott oldalszalonnát küldött III. Henriknek –, de már régen is volt, hogy tiltották, azonban csak időszakosan. Ilyen volt például az újhold, a keddi és pénteki napok, és persze a vasárnap, ami az Úr napja. Ezekhez a tiltásokhoz különféle hiedelmek is társultak: az újholdkor vágott disznónak eszerint férges lesz a húsa, a többi napokon vágott állaté pedig megromlik.
A disznóvágás hagyományosan téli elfoglaltság, hiszen a nyári melegben a nyers hús nagyon rövid időn belül megromlik, és persze a rovarok is ilyenkor rajzanak, hűtött helyiségek és fagyasztóládák hiányában tehát érdemesebb volt megvárni a novembert-decembert. Éppen ezért volt sokáig az is hagyomány, hogy az esküvőket erre az időszakra szervezték, hiszen így a friss disznótoros lakomával lehetett megvendégelni a násznépet.
A tiltott disznóvágás korszaka
A háború idején bevezetett jegyrendszer a front elvonulása után is megmaradt, mivel az ország mezőgazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett. A kommunista vezetés által szorgalmazott és rövid idő alatt végrehajtott földosztás eredményeként sokan jutottak törpebirtokokhoz, amelyek azonban nem voltak képesek biztosítani a megélhetést. Ezzel párhuzamosan a jól működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűntek, ami tovább rontotta az élelmiszer-termelést.
Az 1940-es évek végén Rákosi Mátyás és kormánya a nehézipar fejlesztését erőltette, ami jelentős erőforrásokat vont el a mezőgazdaságtól, aminek következtében az ország élelmiszer-ellátása tovább romlott. A gazdálkodókat beszolgáltatásra kötelezték, és aki ennek nem tett eleget, attól elkobozták a terményét. A helyzet további súlyosbodása miatt szigorú korlátozásokat vezettek be, például a 100 kg-nál nagyobb súlyú sertések forgalmazását is szabályozták, és a sertésvágást engedélyhez kötötték.
1948-tól megkezdődött a sertésipar államosítása, és a szigorú rendeletek is egymás után jöttek: disznóvágási engedélyt például csak azok kaphattak, akik maradéktalanul teljesítették az adó- és beszolgáltatási kötelezettségeiket. A városok élelmezésének biztosítása érdekében folyamatos lett az ellenőrzés, és az engedélyek kiadása szigorú feltételekhez volt kötve; mindez sok gazdálkodót kényszerített feketevágásra, ami szintén hozzájárult az élelmiszerhiányhoz.
Eközben Rákosi Mátyás és kormánya nem a gazdaságpolitika javításán dolgozott, hanem a tiltott disznóvágások ellen léptek fel. Azok, akik nem tudták teljesíteni a beszolgáltatási kötelezettségeiket, szigorú büntetésekkel néztek szembe. Az egyik hírhedt esetben például egy gazda ugyan rendelkezett engedéllyel, de a disznója nem érte el a kívánt súlyt, így az engedélyt kiadó személyt büntették meg.
Az ötvenes években is fennálló áruhiány és a mindennapi nélkülözés egyértelműen a kommunista gazdaságpolitika következménye volt. Rákosi Mátyás és kormánya tudatosan nehezítette meg a földművesek életét, hogy megtörjék a magyar parasztságot, amely a legnehezebben irányítható rétegnek számított.
Napjainkban szerencsére már lehet hagyományos disznóvágásokat rendezni, és azok is megtapasztalhatják ezt az élményt, akik nem hizlalnak sertést: a Fenyőharaszt Kastélyszálló disznótoros programján, ahol a kényelem, a wellness és a magyar hagyományok találkoznak!
Nálunk Ön is megtudhatja, milyen egy tradicionális, vidéki disznóvágás, és akár családjával, akár barátaival, akár munkatársaival együtt vehet részt egy olyan eseményen, amit mindannyian hosszú éveken át emlegethetnek majd – mindig nosztalgiával!
A következő alkalommal 2024 késő őszén várjuk vendégeinket hagyományőrző disznóvágásainkra, de érdemes már most időpontot foglalni! Amennyiben felkeltettük az érdeklődését a Fenyőharaszt Kastélyszálló disznótoros hétvégéi iránt, forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink egyikén!