Túl a Tiszán faragnak az ácsok,

Ide hallik a kopácsolások.

Gyerünk lányom, kérdezd meg az ácsot,

Ád-e csókért egy kötény forgácsot.

 

Édesanyám huncutok az ácsok,

Méreg drágán mérik a forgácsot,

Kilenc csókért meg valami másért,

/Maradj lányom én megyek forgácsért.

 

Szűk a szoknyám, rövid az eleje,

Nem sokáig férek én már bele.

Verje mag az Isten azt az ácsot,

Szoknyám alá nyomta a forgácsot.

 

Mikor Nóé a szőlőt ültette,

A termését még nem is ismerte,

Ősszel a szőlő közepébe állott,

Csodálkozott, hogy még ilyen bogyót nem is látott.

 

Szólt az isten: Nóé fiam Nóé!

Kóstoljuk meg az új bort, hogy jó-é

Ekkor szólott Nóé, ihajj-csuhajj, Sári,

Most kezdek csak három öreg istent látni.

 

 

Kék a kökény, zöld a petrezselyem,

tótágast áll bennem a szerelem.

Jaj Istenem, mostmár mit csináljak,

szeressek-e, vagy tótágast álljak.

 

Forrás: zeneszoveg.hu

2 hozzászólás

  1. 2014-9-9

    Van már kisszék…
    Piros bort ittam az este…
    Káka tövén…
    Rózsa, rózsa labdarózsa levele…
    Zsebkendőm, négy sarka……
    Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom…
    Ég a kunyhó…
    Ledűlött, ledűlött a szénaboglya teteje…
    Megkötöm lovamat…
    Sárga a csikóm, sárga a nyereg rajta…

    • 2014-9-16

      Kedves Zildi! Ezek nagyon jók! Már keresem is a teljes szöveget… Köszönöm szépen! 🙂 Évi

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás