Egy hálátlan feladat

Szerző: Dátum: 2014. nov 12. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Egy hálátlan feladat

Egy hálátlan feladat   Megvolt az első disznóvágás a szezonban! Ezen a disznótoros hétvégén megkíséreltük bemutatni a disznóvágás egyik leghálátlanabb mozzanatát, a bélkaparást! Mit ne mondjak, ilyesféle “sikerre” számítottunk! 🙂 Gusztustalan és rettentően büdös! Legalábbis az elején…   Ámde nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy ez a disznóvágás szerves részét képezi. Bele sem gondolunk abba, hogy bél nélkül a kolbász csak fasírt lenne, a hurka pedig rizses máj. Ez olyan alapvető dolog, mint a víz: akkor értékeljük igazán, amikor nincs!   A malac felbontása nem jár olyan meglepetéssel, mint a kindertojásé. Felvágják és kijön belőle a “cucc”! Beleeresztik egy teknőbe, majd gondosan el kezdik szétválasztani a belsőségeket. A tüdő, a szív, a máj és a vese belekerül az abáló lébe. Ezekből a hurka illetve disznósajt készül majd.   Ezt követően már csak a belek heverésznek a teknőbe, és árasztják magukból jellegzetes szagukat, amihez gyomor kell, hogy nekilásson az ember lánya. Mert igen, ez bizony női feladat! De talán éppen ezért nő feladat, mert a végeredmény csodálatos és “patyolat tiszta” burkolata lesz a disznótoros hétvége finomságainak: vékonybél a kolbásznak, vastagbél a hurkának, pucor, azaz a gyomor a disznósajtnak. És persze ne feledkezzünk meg a csepleszről, aminek kiterített látványa nagyon sokunkban gyermekkori disznótoros élményeinket eleveníti fel: “Ezt mindig a Nagyikám csinálta! Nem is engedte át másnak soha!” Alapos munkát és sok-sok rutint igényel, melyet mégsem értékelünk, hiszen alapértelmezettnek tekintjük, hogy van… Mi lehet ennek az oka?  Hát az, hogy gusztustalan és rettentően büdös! Ezt orvosolván, a jövőben rózsavízzel itatjuk a jószágot, hátha jó hatással lesz a bélrendszerére!...

Tovább

Ma még talán üres, de holnaptól…

Szerző: Dátum: 2014. nov 6. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Ma még talán üres, de holnaptól…

Ma még talán üres, de holnaptól MINDEN másképp lesz!   Nincs mese! Életünk lőcsös kocsija döcög előre a rögös úton… Szinte most volt, hogy márciusban elpakoltuk a teknőt, az üstöt, és máris kezdődik a 2014-2015-ös disznótoros szezon! A konyha apraja-nagyja sertepertél, pucolják a hagymát, fenik a kést. Józsi összerakta a melegedőt, összeszerelte az állványt, a zenészek már gyantázzák a vonót és elővették az ünnepi gúnyájukat… Bő szoknyáim keményítve, vasalva, és már a hangulati elemek is a helyükre kerültek… Mi már hetek óta készülünk a disznóvágásra, disznótorra, s lám  itt tartunk! Disznóvágásra felkészülni!   – – LLLLL – –  Kattintson az első képre és nézze meg nagyban a...

Tovább

Disznóvágás – Volt, van és lesz!

Szerző: Dátum: 2014. okt 27. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Disznóvágás – Volt, van és lesz!

Volt, van és lesz     A disznóvágástól bármennyire is menekültem volna előle mégis az életem részét képezte egykor, és bizonyos szinten a részét képezi ma is, hiszen blogbejegyzés formájában úgy terítem ki életem élményeit az oldalra, mint ahogy édesapámék terítették ki a malacot az állványra a bontás előtt. Az idő múlását, a gyermekből felnőtté cseperedést a disznóvágások sorozatával is jellemezhetjük olyan személy esetében, akinek minden télen disznóvágásban volt része, valahogy olyan ez, mintha ha az ember a centi mellett mérné magát, csak a számok itt az éveket jelentik. Gyermekkoromban a háznál sosem tartottunk disznót, mama nevelte nekünk, és minden télen Nála volt a gyermekként utált esemény, a disznóvágás, amit túl kellett élni, és valahogyan mindig túl is éltem, megvoltak a technikáim hozzá… de erről majd később. Kezdjük az elején. Minden hajnalban kezdődik, amikor a téli hidegben az embert a legszebb álmában kiverik a meleg ágyból. A csipát sincs idő kitörölni az ember szeméből, öltözni kell, mert már sok az idő, elmúlt öt óra… Az öltözés sem egyszerű, rétegesen kell… Ilyenkor előszedtük a legrosszabb rongyokat, hogy nehogy a jó ruhákat koszoljuk be, nem mintha gyermekként a feladatok közül bármiből is kivettem volna a részem. Az öltözködés után mint a michelin baba álmos szemekkel ültem be a Wartburgba, mentünk mamáékhoz. A disznóvágás napjáig természetesen finnyás kislányként utáltam a malacokat, büdösek és minden tele van léggyel, bármennyire is tisztán tartották a jószágokat. A nagy napon persze hirtelenjében rendkívül megszerettük szegény disznót, és fülünket befogva a ház legbelsőbb sarkába gyászolva vonultunk, hogy ne halljuk a visítást. Ez még semmi, a neheze eztán kezdődött csak. Békésen játszottunk unokatestvéreimmel a házban, de sajnos a szülői kényszer hatására ennünk kellett. Nem képzelik ugye, hogy abból a kajából… Nem nagyon úszhattuk meg, de én megoldottam a problémát némi hajában sült krumplival, kenyérrel és savanyú uborkával. A másik nehézség a közlekedés volt, rettegtem a zsíros kilincsektől, erre a megoldás, hogy az ember lánya a könyökével nyitogatja az ajtót, mert néha azért kimerészkedtünk hallgatni, hogy mit beszélnek a felnőttek, megnézni, mit csinálnak – néhány dolog kislányként is izgalmas, például a kaparás, a pörzsölés, a hurkatöltés, előtte a kása kóstolgatása. Közben múlt az idő. Ahogyan kamasszá váltam, és édesapám rokkant nyugdíjas lett, felépült az ól nálunk is, és malacok hada következett. Akkora már aktív részese lettem az eseményeknek, elkezdtem élvezni, hogy a húsokhoz nyúlkálok és már az én kezem is növelte a kilincsen megtapadt zsírréteget. A munka közben mindig nagyokat nevettünk, és az volt a legjobb, hogyha nem is a teljes rokonság és család, de legalább egy része együtt lehetett. Ez jelenti számomra a disznóvágás lényeget, nem a disznótoros finomságok, pedig bizonyos körökben köztudottan édesapám töltötte a legfinomabb hurkát és kolbászt. Ma már nem tölti, ahogyan mama és papa sem nevel már hízót. Az évek velük együtt elmentek… Mára maradt a szupermarket és a hentes, áru van, élmény nincs… Megmaradtak az emlékek, amelyek remélhetőleg öröklődnek majd. Én legalábbis megpróbálom. Meg lesz az esti mese, és ha egyszer a kisfiam elég nagy lesz, és Fenyőharaszton a kastélyban rendeznek még disznótort, akkor az élményért majd oda megyünk, és még friss toros áru is lesz. – – őszike –...

Tovább

Véres lakoma

Szerző: Dátum: 2014. okt 20. Kategória: Egyéb | 2 hozzászólás

Véres lakoma

Véres lakoma   Minden felhizlalt malac életében elérkezik az a pillanat, amikor létének fonalát egy hideg éles penge egy jól irányzott szúrással megszakítja. A disznóvágás napja egyszerre a vigasság és a bánat napja a gazda és annak családja számára. Szegény jószágnak nincs választása, a szúrókés alá tartva nyakát sorsát bevégzi, az ólat és a moslékot hátrahagyva a disznótor mártírjaként az örök vadászmezőre távozik. A vigasságra ok a pálinka, a jó étek, és az, hogy a család és a rokonság apraja-nagyja együtt töltheti idejét. A hagyomány szerint a disznóvágáson a “piszkos munkát” sosem a gazda, hanem a sógor, a koma vagy a böllér végzi. Azonban ámítás és kábítás ide vagy oda a hajnal fő eseménye mégis csak egy hidegvérű gyilkosság, többek között a malac meleg, gőzölgő, finom véréért. A hagyományos házi disznótorokon a disznó leölése több emberes feladat, egyik fogja az állatot, a másik az éles szúrókést a nyaki részen a szegycsont irányába szúrja, elvágva ezzel az ütőeret, a harmadik pedig egy tálat tart a vér felfogására, a negyedik pedig a felfogott vért kavargatja, megakadályozva a vér alvadását. A vér minden csöppje érték, mert belőle finom hagyományos disznótoros ételek készülnek. A legegyszerűbb felhasználási módja a disznótoros reggeli egyik fogása, a sült vér. Elkészítése egyszerűbb mint a recept leírása. Zsíron vörös hagymát fonnyasztunk, majd a korábban már megsózott vért lassú keverés mellett ráöntjük, ízlés szerint borssal, majoránnával ízesítjük, majd megsütjük. Csíkokra vágva kenyérrel és savanyúsággal fogyasztjuk. A másik klasszikus étel a disznótoros vacsorán felkínált véres hurka. Itt már többféle elkészítési móddal találkozhatunk. Létezik például majoránnás, tejes, rizses, vegyes belsőséggel készült és zsemlés véres hurka. Számomra a véres hurkát a zsemlés véres hurka jelenti, természetesen a családi recept szerint elkészítve. Az elkészítéséhez a sóval elkevert vért a felkockázott zsemlére öntjük, tokaszalonnát apróra vágunk, némi megabált nyesedékhúst ledarálunk, zsíron vörös hagymát pirítunk. A hozzávalókat összedolgozzuk, sóval, borssal, majoránnával ízesítjük. Az elkészült tölteléket disznóbélbe töltjük, majd megsütjük. A disznóvérből készült ételek elfogyasztása után a jóllakott, vidám résztvevőket már a pirkadatkor elkövetett szomorú véres eseményre nem emlékezteti semmi, hacsak nem a lenyugvó naptól véresre festett égbolt. – – őszike –...

Tovább

Egy böllér memoárja – VérMesék

Szerző: Dátum: 2014. okt 13. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Egy böllér memoárja – VérMesék

Egy böllér memoárja – VérMesék!   A reggel még mindig nyirkos, hideg, szóval határozottan tél van, ideális nap egy disznóvágáshoz. Erőt merítünk egy borzongató pálinka húzóra történő elfogyasztásával, majd magunkhoz vesszük célszerszámainkat és elindulunk az ól felé. Hollywoodi filmekbe illő jelenet, ahogy akcióhősként, határozott, karakán mozdulatunk szinte lelassul, legalábbis, ahogy látni véljük magunkat. Kezemben megcsillan egy kósza fény a késem pengéjén, leendő utódom – aki még most csak tejfeles szájú újonc – pedig szorongatja a vérfogó tálat, ami már teljesen eldeformálódott, annyira szorítja izgalmában. Bennem dolgozik a tettvágy, csak a célt látom magam előtt. Hidegvérre van szükség, hiszen sok múlik azon, hogy mennyire vagyok ügyes. Ha bénázok, az állat szenvedni fog, azt pedig nem szeretném. Gyors és hatékony! Ezek a szavak kavarognak a fejemben… Néhány segítőm reszket, mint a kocsonya. Kocsonya! De finom! Viszont ahhoz is a jószág áldozatos halála szükségeltetik. Még szerencse, hogy Dezső a malac nem vágóhídról, hanem háztáji gazdaságból való, így érdeklődő és nagyon szelíd. Gyors és szép halála lesz. Nemét tekintve Dezső lány, csak olyan férfiatlan egy nőt bántani, még ha disznóról van is szó… Elő a sokkoló és egy jól irányzott szúrással…vége! Nincs hosszas, szívfacsaró sivítás, „üsd-vágd-nemapád!”, haláltusa, ahogy azt gyermekkoromban én is láttam és hallottam. Feltesszük „Dezsőt” a pótkocsira, fogjuk a vért és elindulunk az ólból fel, hiszen a vendégek már várják a malacot, kezdődik a disznótor. Én már a fejemben egy órával előbbre járok, már kiosztottam a feladatokat! Első dolgom, hogy iszok egy kávét, majd a vendégeket köszöntöm egy „jóreggelt!” pálinkával. Balázstól megkapom a pálinkámat, Évi már kínálja a friss meleg pogácsát – Istenem, de finom, de jól esik! – a cigányok pedig már vígan bazseválnak! A reggeli felkeléskor érzett ellenérzésem a disznóvágással kapcsolatban már teljesen szertefoszlott! Nagyon jó hangulata van ennek a disznótornak, sokkal jobb, mint anno otthon! Na, akkor tüzeskedjünk kicsit! Perzselésre fel! – LLLLL...

Tovább

Ez Zsír!

Szerző: Dátum: 2014. okt 6. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Ez Zsír!

 Ez Zsír!   Mifelénk a malacot takarékkönyvként tartják számon, mert a belefektetett energia és pénz az utolsókig megtérül. A disznónak kevés olyan porcikája van, amiből az ember ne húzna hasznot. A malac zsírja sokak számára nem jelent kisebb értéket a húsánál. Déli tizenkét óra, az asztalon kemencében sült kovászos-burgonyás kenyér fehér házi sertészsírral és tepertőkrémmel… Az ember nyálelválasztása ennek hallatán és olvastán is úgy elindul, mint Pavlov kutyájának. A feltétlen reflexet kiváltó menü, a Fenyőharaszt Kastélyszálló háromnapos disznótoros eseményének egyik előétele. A disznótor alkalmával a sertés felszedett pluszsúlyával tudni kell bánni, hogy ilyen disznótoros finomságok kerüljenek az asztalra, elsősorban a böllér szakértelme szükségeltetik mindehhez. A disznóvágás során ugyanis a malac bontásakor a zsírosabb részekből különféle finomságok készülnek. A böllér késkészlete egy sebészeti műtő eszközkészletére emlékeztetheti a kevés disznóvágást látottakat. Nézzük, milyen részeket kanyarint különféle szalonna gyanánt a böllér csodakése. A disznótor egyik legkedveltebb fogását, a sokszor reggeliként felkínált abált szalonnát, a disznó hasaljából készíti. Ezt a szalonnát főzzük – abáljuk, majd paprikával, sóval és fokhagymával ízesítjük. A sertés szalonnás oldalasa a császárszalonna, amelyet pácolunk, főzünk, füstölünk, ha a főzés folyamatát elhagyjuk, akkor kolozsvári szalonnát készítünk. A kicsontozott karaj a vastag húsréteggel az angolszalonna. Ezt a fajta értékes szalonnafajtát leggyakrabban pácolást követően füstölten vagy sütve fogyasztjuk.  A szalonnák készítésekor alapvető szabály a pácolás, a szalonnát sóval pácoljuk, ez a tartósítást is szolgálja. A pácolást követi általában a hideg füstölés, a füstölési idő az egyes szalonnafajták készítésekor eltérő. A szalonnák formálásakor nyesedékek keletkeznek, természetesen ez sem mehet kárba. Ezeket kisütjük, a sütés során keletkezik a finom fehér házi zsír, illetve a sütés mellékterméke, a ropogós és omlós tepertő. A disznó lágyrészei mögül is értékes zsírréteget nyes ki a böllérkés, a hájat, ami vagy a zsírt szaporítja, vagy a nagymamák dolgát – a háj a népszerű diós vagy lekváros hájas süteményének alapanyaga. Ennyi zsírból készült finomságot körbejárva reméljük, a kedves olvasó sem idegenkedik a zsírtól, amihez a köznyelv manapság negatív jelentést tapaszt. A zsír ugyanis a szleng nyelvével élve zsír. Aki nem hiszi, járjon utána. – – őszike – –     Kapcsolódó oldalak: A disznótoros hétvége időpontjai Hogyan is néz ki ez a hétvégi disznótoros program? Mennyibe kerül a disznóvágás?...

Tovább
3.oldal, ennyiből: 41234

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás