Emlékek, és ami mögötte van… III. rész

Szerző: Dátum: 2015. nov 9. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Az előző bejegyzést a Magnó, mint hanghordozó előkerülésével zártam. És most jött el a pont, mikor rájöttem, hogy ha még 50 év távlata lenne mögöttem, akkor milyen befejezése lenne a történetnek…. De inkább átugrom a jelen hamisítatlan disznóvágására. Kastélyunkban nincs előkészületi vita, viszont vannak történetek az elmúlt programokról, viccesek, vidámak, de legfőképpen tartalommal telik. (De ezt majd később) A magnó vonatkozása, amit most már tudok, hogy igazán mi is hiányzott a gyerekkori disznóvágás eseményéről – meglehet akkor nem értettem volna, de visszagondolva jó lett volna 🙂 – a cigányzenekar. Megannyi rendezvényen, disznóvágás, szülinap, esküvő hallunk cigányzenét, de amikor elengedhetetlen az a disznótor. Nekem ez úgy összefonódik mint borsó meg a héja…. Nincs is jobb, mint felébredni egy kastélyban, ahol nem nekem kell gondolkozni azon, hogy elég fokhagyma van e pucolva, vagy van e elég gázpalack, élesek-e a kések vagy lesz e elég bödön a zsírnak, csak arra kell koncentrálni, hogy jó melegen felöltözködjek és átadjam magam a hely, és a disznóvágás szellemének. Reggelről friss pogácsával, forralt borral és az elengedhetetlen pálinkával fogadnak az étterem bejáratnál, és csak azon kell gondolkodjak, melyik számot húzassam a cigánnyal. Hölgyeim ne figyeljenek, de a legkedveltebb nóták közé sorolhatjuk, természetesen férfi kérésre, a „Vettem a piacon egy szájkosarat” című nótát. Van aki nem ismeri? Nem hiszem, ha mégis, akkor a szövegkönyv elkérhető, így legközelebbre visszavághatnak az Uraknak! 🙂 – – very –...

Tovább

Emlékek, és ami mögötte van II. rész

Szerző: Dátum: 2015. nov 2. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Kicsit tekintsünk még vissza. A disznótornak régi hagyománya van…. És hogyan zajlott ez nálunk, hát lássuk: Hajnali ébredés, ha esik, ha fúj…. Szúrás és reggeli, majd kezdetét vette a nagy nap. Mindenki egymás keze alá dolgozott. Amint megvolt a perzselés, ahol serény kezek tisztára kaparták a malac bőrét, „bitót” állítottak és megkezdődött a bontás. Igazából ha őszinte akarok lenni – és ezt a mai napig nem merném a nagypapám füle hallatára felvállalni –  ilyenkor már az asszonyokon volt a sor, és átvették az uralmat a disznóvágás felett. Miután felbontják a malacot, előkészítik a beleket a hurka és kolbász töltésére. Alaposan meg kell tisztítani, melyre gondosan ügyelnek is az asszonyok. (Ezt nem lehet férfire bízni, ide precizitás kell, 🙂 tisztelet a kivételnek Uraim!) Tehát míg az asszonyok dolgoznak, addig a férjek, urak szétválogatják a húst, megkezdődik a hurka alapanyagainak abálása, és a színhús szortírozása. Ilyenkor, a vágott malactól függően, kb 11 órát írunk. A férfiak kellemesen spiccesre itták magukat, és előkerül a magnó. Egyre jobb a disznótor hangulata, és mindenkinek van mesélni valója az elmúlt évek disznóvágásáról, vagy az idősebbek belekezdenek, a „Bezzeg az én időmben!” című történetekbe. Ez az a pillanat, amikor a háziak és a rokonok is fellélegeznek, hiszen jóformán a disznóvágás nehezét bevégezték! 🙂 folyt. köv.   – – very –...

Tovább

Emlékek és ami mögötte van… Nosztalgiázás a disznóvágásról!

Szerző: Dátum: 2015. okt 26. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Emlékek, és ami mögötte van… Valahol mélyen mindig bennem volt az idő gyorsaságának tudata, nem nagyon értettem, hogy anno nagyszüleimmel – anno az egy erős 25 év távlata 🙂 – miért készültünk annyira egy téli disznóvágásra?! Most már értem és tudom, hogy fontos volt számukra, hogy egy fél éven át nevelt jószág „végzete” nem csak pusztán a mélyhűtő feltöltésére, sokkal inkább a Családdal való közös pillanatok megélésére vonatkozott. Készültünk már az ősszel, hogy minden meglegyen, ha eljön az első disznóvágás napja. (Általában több vágást terveztünk egy télre, de erről majd legközelebb…) A disznó adott volt, de a legfontosabb kellékek valahogy mindig eltűntek, legalább is elkeveredtek a nyár folyamán. Heteken át tartó vita és meg nem értettség vette kezdetét. 🙂 Nagyszüleim összevesztek, mert persze Mama tudja, Papa látta, de biztos valaki hallotta is…….. A legfontosabbak, mint üst, üstház, hurkatöltő, kések megélezve, teknő, és megannyi apróság ha készen állt, eljött a nagy nap. Kora reggel mindenki megérkezett, lecsúszott az első, második és harmadik pálinka, majd megkezdődött a disznóvágás. Mindenki tudta a feladatát, a legidősebbek szúrták a malacot, az asszonyok ekkor már a konyhában készítették a reggelit, és a legkisebbek – Mi – már alig vártuk, hogy megsüljön a hagymás vér, mert nekem AKKOR erről szólt egy disznóvágás. folyt. köv. – – very –...

Tovább

Nem mindennapi reggeli – Hagymás vér…

Szerző: Dátum: 2015. feb 16. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

A legjobb disznótoros reggeli, a hagymás sült vér!   Egy disznóvágáson nagy felelősség terhe nyomja ám a böllér vállát, miközben határozott férfias léptekkel az ól felé tart… Az állat sorsa megpecsételődött, efelől egy csepp kétségünk sincs. Na de mi lesz a reggelinkkel? A fenséges, finomságos és egyedi disznótoros reggelivel a sült vérrel? Ha elbénázza a szúrást, vagy megijeszti az állatot, az sokkot kap, és nem folyik ki kellőképpen a vére. Akkor viszont ihatunk pálinkát a hagymás sült vér helyett! 😉 Az igazán finom hagymás sült vér alapja az abálás és a sok-sok-sok hagyma. Már amikor szúrás után felfogják a vért, akkor sót tesznek a vér alá, hiszen alvadt állapotában már csak összetörni lehet a vért, így amikor kijött az utolsó csepp vér is, jól összekeverik a sóval. Ezután enyhén sós vízben megabálják az alvadt, durván kockázott vért. Ezalatt jó sok hagymát zsíron megpirítanak, és ráteszik a megabált vérkockákat. A végén borssal és ha még szükséges sóval ízesítik! Ez a disznótoros hétvége kihagyhatatlan reggelije, minden disznótoros programra érkező vendégünk kívánsága! 🙂 – – LLLLL –...

Tovább

Akinek nótája nincsen…

Szerző: Dátum: 2015. feb 9. Kategória: Egyéb | Akinek nótája nincsen… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Akinek nótája nincsen…   Sokszor gondolkodtam már azon, hogy vajon szükség van-e arra, hogy a disznótoros hétvége hajnalán énekléssel zaklassuk a kedélyeket? Nem jobb lenne, szépen csendben feldolgozni a disznótor alanyát? Nos, arra jutottam, hogy igen is szükség van rá! Nem ám csak úgy eldöntöttem magamban, hiszen önmegvalósító vágyaim akadálya én magam nem akartam lenni… Teszteltem! A hétköznapi disznóvágásra érkező vendégek mindig aktívabbak, mint a disznótoros hétvégére érkezők. Nem tudom, hogy miért, de így van! Nem sokkal, de azért érzékelhető a különbség… Szóval a teszt a következőképpen zajlott: Egy hétköznapi disznótor alkalmával kijöttek a vendégek az étterem teraszra, ahol pálinkával, pogácsával, forralt borral kínáltuk Őket. A malac már a perzselésre várt… A cigányok játszottak, mi pedig meg sem szólaltunk, csak kínáltunk serényen. A vendégek csak magukban énekelgetnek, szolidan dudorásznak… Majd egy jól megfontolt pillanatban elkezdtünk énekelni. Kiengedtük torkunkból a hangokat, mint az a bizonyos kis kakas, ki gyémánt félkrajcárját követelte a császártól! És lássatok csodát! A vendégek az első nótánál még csak mosolyogtak, tetszésüket nyilvánítva, de a második nótánál már majdnem hogy leénekeltük egymást a disznótor képzeletbeli színpadáról! 🙂 Bátorságot kaptak általunk! Mertek énekelni! Merték magukat jól érezni! És egy idő után át is vették az irányítást, ami teljesen rendben is van, hiszen értük van a disznóvágás, nekik szól a disznótor! – – LLLLL –...

Tovább

A jó pap is holtig tanul…

Szerző: Dátum: 2015. jan 26. Kategória: Egyéb, Nóták | Nincs hozzászólás

A jó pap is holtig tanul…   tartja a mondás! És igaz ez az élet bármely területére! Nincs ez másként a disznótoros hétvégéken sem, amikor a disznótorra érkező vendégeinktől újabb és újabb nótákat tanulunk.   A disznótor utánozhatatlan hangulata határozottan a nótázgatásoknak és a cigányok víg muzsikájának köszönhető. Először még látszik a vendégeken, hogy kicsit még félszegek, orruk alatt dúdolják a nótát, lábukkal verik a tamtamot, de később – úgy 9 óra felé 🙂 – már bátran nótáznak, sőt táncra penderülnek. Hiszen erről szól a disznótoros hétvége, nem igaz?!   Ilyen bátor nótázgatások alkalmával mi is rengeteget tanulunk ám Vendégeinktől! Az egyik januári disznóvágásra érkező vendégünktől Sándortól tanultuk meg az “Eger városa” című nótának két újabb versszakát. A dallam felidézése végett, a már ismert két versszakot is leírom:   Eger városa, papok városa Csuhások járnak fapapucsban II: Csuhások járnak In nomine Patris Reverenda alatt pálinkát visz. :II   Nem vagyok én barát, szeretem a piát Odaadom érte a reverendát, II: Odaadom érte a csatos ima könyvem, Ölelem és csókolom a szeretőmet! :II   Toszós asszonynak, toszós a lánya, Körbe kacskaringós a szoknyája. II: Kerülj mögéje, nyúljál alája! Tipi-tapogasd meg, van-e hája! ? :II   Hogy ülsz a széken, hogy ülsz a széken? Hogy ülsz a széken, kérlek szépen?! II: Szépen ülj a széken, mert úgy váglak képen, Hogy megfordulsz a széken, kérlek szépen! :II   Kicsit pikáns, kicsit pajzán, de igazán jól szórakozunk a nóták eme rejtett, legalábbis számunkra ismeretlen versszakain!   Sokszor megkérdezik a vendégeink, hogy hogyan csináljuk, hogy mindig teljes odaadással mosolyogva veszünk részt a disznóvágáson? Nem unjuk még? – kérdezik…   Nos, a válaszunk egy határozott NEM! 🙂 Nem unjuk! Rengeteg nagyszerű emberrel találkozunk, ezért mindig más és más számunkra a disznóvágás!   – – LLLLL –...

Tovább
1.oldal, ennyiből: 41234

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás