Véres lakoma

Szerző: Dátum: 2014. okt 20. Kategória: Egyéb | 2 hozzászólás

Véres lakoma

Véres lakoma   Minden felhizlalt malac életében elérkezik az a pillanat, amikor létének fonalát egy hideg éles penge egy jól irányzott szúrással megszakítja. A disznóvágás napja egyszerre a vigasság és a bánat napja a gazda és annak családja számára. Szegény jószágnak nincs választása, a szúrókés alá tartva nyakát sorsát bevégzi, az ólat és a moslékot hátrahagyva a disznótor mártírjaként az örök vadászmezőre távozik. A vigasságra ok a pálinka, a jó étek, és az, hogy a család és a rokonság apraja-nagyja együtt töltheti idejét. A hagyomány szerint a disznóvágáson a “piszkos munkát” sosem a gazda, hanem a sógor, a koma vagy a böllér végzi. Azonban ámítás és kábítás ide vagy oda a hajnal fő eseménye mégis csak egy hidegvérű gyilkosság, többek között a malac meleg, gőzölgő, finom véréért. A hagyományos házi disznótorokon a disznó leölése több emberes feladat, egyik fogja az állatot, a másik az éles szúrókést a nyaki részen a szegycsont irányába szúrja, elvágva ezzel az ütőeret, a harmadik pedig egy tálat tart a vér felfogására, a negyedik pedig a felfogott vért kavargatja, megakadályozva a vér alvadását. A vér minden csöppje érték, mert belőle finom hagyományos disznótoros ételek készülnek. A legegyszerűbb felhasználási módja a disznótoros reggeli egyik fogása, a sült vér. Elkészítése egyszerűbb mint a recept leírása. Zsíron vörös hagymát fonnyasztunk, majd a korábban már megsózott vért lassú keverés mellett ráöntjük, ízlés szerint borssal, majoránnával ízesítjük, majd megsütjük. Csíkokra vágva kenyérrel és savanyúsággal fogyasztjuk. A másik klasszikus étel a disznótoros vacsorán felkínált véres hurka. Itt már többféle elkészítési móddal találkozhatunk. Létezik például majoránnás, tejes, rizses, vegyes belsőséggel készült és zsemlés véres hurka. Számomra a véres hurkát a zsemlés véres hurka jelenti, természetesen a családi recept szerint elkészítve. Az elkészítéséhez a sóval elkevert vért a felkockázott zsemlére öntjük, tokaszalonnát apróra vágunk, némi megabált nyesedékhúst ledarálunk, zsíron vörös hagymát pirítunk. A hozzávalókat összedolgozzuk, sóval, borssal, majoránnával ízesítjük. Az elkészült tölteléket disznóbélbe töltjük, majd megsütjük. A disznóvérből készült ételek elfogyasztása után a jóllakott, vidám résztvevőket már a pirkadatkor elkövetett szomorú véres eseményre nem emlékezteti semmi, hacsak nem a lenyugvó naptól véresre festett égbolt. – – őszike –...

Tovább

Egy böllér memoárja – VérMesék

Szerző: Dátum: 2014. okt 13. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Egy böllér memoárja – VérMesék

Egy böllér memoárja – VérMesék!   A reggel még mindig nyirkos, hideg, szóval határozottan tél van, ideális nap egy disznóvágáshoz. Erőt merítünk egy borzongató pálinka húzóra történő elfogyasztásával, majd magunkhoz vesszük célszerszámainkat és elindulunk az ól felé. Hollywoodi filmekbe illő jelenet, ahogy akcióhősként, határozott, karakán mozdulatunk szinte lelassul, legalábbis, ahogy látni véljük magunkat. Kezemben megcsillan egy kósza fény a késem pengéjén, leendő utódom – aki még most csak tejfeles szájú újonc – pedig szorongatja a vérfogó tálat, ami már teljesen eldeformálódott, annyira szorítja izgalmában. Bennem dolgozik a tettvágy, csak a célt látom magam előtt. Hidegvérre van szükség, hiszen sok múlik azon, hogy mennyire vagyok ügyes. Ha bénázok, az állat szenvedni fog, azt pedig nem szeretném. Gyors és hatékony! Ezek a szavak kavarognak a fejemben… Néhány segítőm reszket, mint a kocsonya. Kocsonya! De finom! Viszont ahhoz is a jószág áldozatos halála szükségeltetik. Még szerencse, hogy Dezső a malac nem vágóhídról, hanem háztáji gazdaságból való, így érdeklődő és nagyon szelíd. Gyors és szép halála lesz. Nemét tekintve Dezső lány, csak olyan férfiatlan egy nőt bántani, még ha disznóról van is szó… Elő a sokkoló és egy jól irányzott szúrással…vége! Nincs hosszas, szívfacsaró sivítás, „üsd-vágd-nemapád!”, haláltusa, ahogy azt gyermekkoromban én is láttam és hallottam. Feltesszük „Dezsőt” a pótkocsira, fogjuk a vért és elindulunk az ólból fel, hiszen a vendégek már várják a malacot, kezdődik a disznótor. Én már a fejemben egy órával előbbre járok, már kiosztottam a feladatokat! Első dolgom, hogy iszok egy kávét, majd a vendégeket köszöntöm egy „jóreggelt!” pálinkával. Balázstól megkapom a pálinkámat, Évi már kínálja a friss meleg pogácsát – Istenem, de finom, de jól esik! – a cigányok pedig már vígan bazseválnak! A reggeli felkeléskor érzett ellenérzésem a disznóvágással kapcsolatban már teljesen szertefoszlott! Nagyon jó hangulata van ennek a disznótornak, sokkal jobb, mint anno otthon! Na, akkor tüzeskedjünk kicsit! Perzselésre fel! – LLLLL...

Tovább

Ez Zsír!

Szerző: Dátum: 2014. okt 6. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Ez Zsír!

 Ez Zsír!   Mifelénk a malacot takarékkönyvként tartják számon, mert a belefektetett energia és pénz az utolsókig megtérül. A disznónak kevés olyan porcikája van, amiből az ember ne húzna hasznot. A malac zsírja sokak számára nem jelent kisebb értéket a húsánál. Déli tizenkét óra, az asztalon kemencében sült kovászos-burgonyás kenyér fehér házi sertészsírral és tepertőkrémmel… Az ember nyálelválasztása ennek hallatán és olvastán is úgy elindul, mint Pavlov kutyájának. A feltétlen reflexet kiváltó menü, a Fenyőharaszt Kastélyszálló háromnapos disznótoros eseményének egyik előétele. A disznótor alkalmával a sertés felszedett pluszsúlyával tudni kell bánni, hogy ilyen disznótoros finomságok kerüljenek az asztalra, elsősorban a böllér szakértelme szükségeltetik mindehhez. A disznóvágás során ugyanis a malac bontásakor a zsírosabb részekből különféle finomságok készülnek. A böllér késkészlete egy sebészeti műtő eszközkészletére emlékeztetheti a kevés disznóvágást látottakat. Nézzük, milyen részeket kanyarint különféle szalonna gyanánt a böllér csodakése. A disznótor egyik legkedveltebb fogását, a sokszor reggeliként felkínált abált szalonnát, a disznó hasaljából készíti. Ezt a szalonnát főzzük – abáljuk, majd paprikával, sóval és fokhagymával ízesítjük. A sertés szalonnás oldalasa a császárszalonna, amelyet pácolunk, főzünk, füstölünk, ha a főzés folyamatát elhagyjuk, akkor kolozsvári szalonnát készítünk. A kicsontozott karaj a vastag húsréteggel az angolszalonna. Ezt a fajta értékes szalonnafajtát leggyakrabban pácolást követően füstölten vagy sütve fogyasztjuk.  A szalonnák készítésekor alapvető szabály a pácolás, a szalonnát sóval pácoljuk, ez a tartósítást is szolgálja. A pácolást követi általában a hideg füstölés, a füstölési idő az egyes szalonnafajták készítésekor eltérő. A szalonnák formálásakor nyesedékek keletkeznek, természetesen ez sem mehet kárba. Ezeket kisütjük, a sütés során keletkezik a finom fehér házi zsír, illetve a sütés mellékterméke, a ropogós és omlós tepertő. A disznó lágyrészei mögül is értékes zsírréteget nyes ki a böllérkés, a hájat, ami vagy a zsírt szaporítja, vagy a nagymamák dolgát – a háj a népszerű diós vagy lekváros hájas süteményének alapanyaga. Ennyi zsírból készült finomságot körbejárva reméljük, a kedves olvasó sem idegenkedik a zsírtól, amihez a köznyelv manapság negatív jelentést tapaszt. A zsír ugyanis a szleng nyelvével élve zsír. Aki nem hiszi, járjon utána. – – őszike – –     Kapcsolódó oldalak: A disznótoros hétvége időpontjai Hogyan is néz ki ez a hétvégi disznótoros program? Mennyibe kerül a disznóvágás?...

Tovább

Kolbászban a gazdagság

Szerző: Dátum: 2014. Sze 29. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Kolbászban a gazdagság

Kolbászban a gazdagság   Spanyolországban járván megkóstoltam a chorizót, de az ízét már szinte elfelejtettem… A bécsi  adventi vásár bódéiban  kínált bratwurst a fények és a forró puncs mellett halvány emlék maradt…  Európa-szerte minden nemzet  megalkotta a saját ízvilágának megfelelő kolbászféleségét, s bár nem mondhatjuk, hogy a kolbász olyan vén, mint a kontinens, de egyes források szerint már az ókori rómaiak is többféle kolbászt készítettek.   Mindenütt jó, de legjobb otthon… Talán furcsán hangzik, de érdemes a magyarság nyelvi kincsén elmerengni a kolbász esetében. A magyar nép által felhalmozott szólás és közmondás kincsben ugyanis számos a kolbászhoz kötődő példát találunk. Ezek java a jómódhoz, a gazdagsághoz kötődik. Kinél van kolbászból a kerítés? A kolbász értékes voltát nem csak a nyelvi kincsük fejezi ki, de az Európai Unió is elismeri, a gyulai és a csabai kolbászt az Európai Bizottság eredet-védett hungarikummá nyilvánította.   Minden olyan család számára, ahol a disznóvágás a téli időszak nagy össznépi eseménye, a családi recept az igazi hungarikum, hiszen készítésének eredetét hét pecsét őrzi. A családi receptek nem csak a titok miatt megoszthatatlanok. Az én emlékeimben a disznótorok során készített kolbász receptje a következőképpen él: a disznó karajra bontása során keletkezett  nyesedékhúst és némi szalonnát ledarálunk, majd azt piros paprikával, sóval, borssal, fűszerköménnyel  és fokhagymával ízesítjük.  A családi recept a legáltalánosabb sablon tehát. Mi a titkos összetevő?   A válasz a fűszerező kezében és a tölteléket kóstolgatók ízlelésében van, tehát a jó kolbász az emberi összetevőn múlik – persze szigorúan átvitt értelemben, kerülve minden kezeken és más testrészeken esett sebtapaszt és ambulanciát igénylő balesetet.   A családi recepteket tökéletesítő emberi titkos összetevő sem hiányzik a Fenyőharaszti Kastélyszállóban, nem kell kimozdulnunk az országból ahhoz, hogy igazi disznótoros kolbászt ehessünk. Az ottani ízek világáról hosszasan mesélhetnénk, dehát: Jó a hosszú kolbász és a rövid prédikáció.   – – őszike – –   Kapcsolódó oldalak: A disznótoros hétvége időpontjai Hogyan is néz ki ez a hétvégi disznótoros program? Mennyibe kerül a disznóvágás?...

Tovább

Gyermekkori emlékeim egy disznóvágásról

Szerző: Dátum: 2014. Sze 23. Kategória: Egyéb | Nincs hozzászólás

Gyermekkori emlékeim egy disznóvágásról

Gyermekkori emlékeim egy disznóvágásról   Nagyon szépen köszönjük Nagy Gábornak az alábbi szórakoztató bejegyzést!   “Engedjétek meg gyermekkori élményem megosztását a disznóvágásról: Disznóvágáskor, már napokkal a gyilkosság előtt a férfiak igen hegyesen kezdtek járkálni, és nem létező katona kalandjaikat mesélték, mindig rálicitálva a másikra. Ha a második világháborúba, csak ennyi hős lett volna, mint disznóvágás idején, a tanyánkon, hát negyvenkettőre Hitler maga kérte volna a békét, rongyos nadrágban térgyepelve a gané domb szélén. Elérkezvén a véres napra, már hajnal négykor verték a segítők az ablakot, kevés célzó vízzel megbátorodva. Legelöl volt a böllér, Marci bácsi, aki fogcsikorgatva fente a kését a lépcső széléhez, mert „az öléshez jó szerszám köll.” Minden férfi gumicsizmában, és valami harci, vagy vasutas öltözékben jelent meg, kezükben mereven tartva a kisüstit. Addig-addig bátorították egymást, míg mindnek befostosodott a lába a számtalan kupica célzó víztől, amit ledöntöttek szőrös gigájukba. Igen-igen kalákára rakott lábakkal meneteltek a disznó lakhelye felé, mint a cirkuszos kecskék, oly hangosan kajabálva, hogy Zsuzska disznó kíváncsian tekintett kifele, minek köszönheti az érdeklődést ily korán. No, beigyekeztek az ólba majd egyszerre megtámadták a három és fél mázsás kocát. Mindenki elkapott egy csülköt és szemüket beszorítva szorították azt, amíg Márton bácsi a szuronyával elvágja a Zsuzska élete fonalát. De hirtelen a szomszéd, idősebb Bajai bácsi, aki huszár volt az első világháborúban – ezt mindenki el is hitte, mert olyan ó lába volt, hogy azt csak egy ló tudta résmentesen kitölteni – el nem kezdte lehívni az aranyszegekkel kivert Jóistent az égbül, hogy valamék ganaj ember aki viccbül az ő lábát szorítja, az engedje el azt, mert embervér fog folyni. Erre mindenki elengedte a Zsuzskát mert az öreggel, így betintázva nem volt egy életbiztosítás szórakozni . A múltkorjában is, mikoron megkapta az öreg a téesztől a jussát, és szerette volna befektetni értékálló pályinkába, Bajai néni, kedves felesége – akit alig lehetett megkülönböztetni a férjétől mivel neki is akkora bajusza volt mint az urának – kerek perec megtiltotta a kockázatosnak ígérkező pénzügyi tranzakciót. Erre az öreg huszár kihozta a kardját és eret akart vágni felesége nyakán, de hála a gondoskodó jóistennek a harci gyíkleső annyira berozsdásodott a hevejébe, hogy az öregasszony megmenekült a nyakazás borzalmaitól. De így is úgy elverte a hátát a hevejbe ragadt kardal, hogy napokig nyehegett a dunna alatt. De térjünk vissza a disznó megöléséhez. A koca meglepődve tapasztalta, hogy a feléje való érdeklődés csökkent, kicsit megrázta a seggét, és szétszórta a vérére szomjas embereket, majd kisietett a mezőre kicsinykét túrni. Így jó fertályórát a keresésével ütöttünk el, majd megtalálása után az ólba való visszaterelésével ment el ugyanennyi. Itt már igen vérszomjasra vetült a hangulat a Zsuzskával szemben, és elhatározódott, hogy megrohanják, leteperik és elfújják kicsiny életének, három és félmázsás lángját. Újabb célzóvíz benyelése után, megindult a gyilkos indulatokkal felbőszült sereg. Lerohanták Zsuzskát leteperték, majd Marci bátyó artikulálatlan üvöltéssel felemelte a szuronyt, és belevágta saját térgyébe, nagy részegségébe. Amúgy sem volt jó ómen vágáskor a közelébe lenni sapka nélkül, mert apró rövidlátó szemével csak foltokat látott, és amék foltról ő úgy gondolta, hogy az a disznó, abba beleszúrt. A sapka nagyban elősegítette a túlélést mellette, mert gyisznyó mifelénk igen ritkán hordott kötött sapkát. A...

Tovább
4.oldal, ennyiből: 7« Első...23456...Utolsó »

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás